Czomba Sándor: a magyar foglalkoztatottság továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 márciusában több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, az első negyedévben összességében 7 ezer fős éves foglalkoztatás-bővülés volt tapasztalható - emelte ki a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Megállapította: a foglalkoztatottak száma kiemelkedő, miközben a munkanélküliség mértéke változatlanul az európai uniós átlag alatt van, így hazánk - a foglalkoztatottsági adatok tekintetében - továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik.
Az államtitkár úgy ítélte meg, hogy a kormány célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményességét mutatja az is, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén márciusban.
Czomba Sándor megismételte: a magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, 2010 óta már 1 millióval többen dolgoznak, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A fizetések ráadásul egyre többet is érnek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudnak költeni.
Az államtitkár hozzátette: a kormány foglalkoztatáspolitikai programjai hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több, korábban inaktív munkavállaló tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A teljes foglalkoztatottság elérése érdekében a kormány március 28-ától újra elindította a Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025 programot, melynek célja, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező személyek a versenyszférában találjanak munkát.
A program keretében a kérelmezők elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek, amelynek köszönhetően eddig több mint 20 ezer fő helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. Emlékeztetett: a kormány a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét is erősíti, amely szintén alapvető a munkaerőpiaci-helyzet javításában.
A Digitális Fejlesztési Program keretében 2 milliárd forinttal támogatja a kkv-k digitális infrastruktúrájának fejlesztését, amely hozzájárul a vállalkozások megerősödéséhez, ezzel biztosítva a családok anyagi biztonságát is, hiszen a kkv-szektor a hazai vállalkozások 99 százalékát adja és a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.
Emellett a Munkából munkába program az elbocsátott munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését segíti elő 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. A teljes foglalkoztatottság elérését szolgálja a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz program is, illetve a 30 év felettieket segítő - szintén uniós finanszírozású - program - sorolta az államtitkár.
A projektek keretében az álláskeresők bértámogatásban, lakhatási és utazási térítésekben részesülhetnek. A programok segítségével már több mint 38 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. Emellett az uniós finanszírozású képzést és munkaerő fejlesztést elősegítő programmal már mintegy 100 ezer munkavállaló képzettségi szintjét sikerült növelni.
A kormány tehát számos, célzott intézkedéssel dolgozik a munkaerő- és szakemberhiány kezelésén, biztosítva, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson és megtalálja a számára megfelelő lehetőséget a hazai munkaerőpiacon - hangsúlyozta Czomba Sándor.
(Forrás: MTI)
Megállapította: a foglalkoztatottak száma kiemelkedő, miközben a munkanélküliség mértéke változatlanul az európai uniós átlag alatt van, így hazánk - a foglalkoztatottsági adatok tekintetében - továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik.Az államtitkár úgy ítélte meg, hogy a kormány célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek eredményességét mutatja az is, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén márciusban.
Czomba Sándor megismételte: a magas foglalkoztatottság a magyar gazdaság egyik alappillére, 2010 óta már 1 millióval többen dolgoznak, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. A fizetések ráadásul egyre többet is érnek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, ezáltal pedig többet is tudnak költeni.
Az államtitkár hozzátette: a kormány foglalkoztatáspolitikai programjai hozzájárultak ahhoz, hogy egyre több, korábban inaktív munkavállaló tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A teljes foglalkoztatottság elérése érdekében a kormány március 28-ától újra elindította a Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025 programot, melynek célja, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező személyek a versenyszférában találjanak munkát.
A program keretében a kérelmezők elhelyezkedési juttatásban részesülhetnek, amelynek köszönhetően eddig több mint 20 ezer fő helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. Emlékeztetett: a kormány a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét is erősíti, amely szintén alapvető a munkaerőpiaci-helyzet javításában.
A Digitális Fejlesztési Program keretében 2 milliárd forinttal támogatja a kkv-k digitális infrastruktúrájának fejlesztését, amely hozzájárul a vállalkozások megerősödéséhez, ezzel biztosítva a családok anyagi biztonságát is, hiszen a kkv-szektor a hazai vállalkozások 99 százalékát adja és a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.
Emellett a Munkából munkába program az elbocsátott munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését segíti elő 1,5 milliárd forintos keretösszeggel. A teljes foglalkoztatottság elérését szolgálja a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalokat támogató Ifjúsági Garancia Plusz program is, illetve a 30 év felettieket segítő - szintén uniós finanszírozású - program - sorolta az államtitkár.
A projektek keretében az álláskeresők bértámogatásban, lakhatási és utazási térítésekben részesülhetnek. A programok segítségével már több mint 38 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. Emellett az uniós finanszírozású képzést és munkaerő fejlesztést elősegítő programmal már mintegy 100 ezer munkavállaló képzettségi szintjét sikerült növelni.
A kormány tehát számos, célzott intézkedéssel dolgozik a munkaerő- és szakemberhiány kezelésén, biztosítva, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson és megtalálja a számára megfelelő lehetőséget a hazai munkaerőpiacon - hangsúlyozta Czomba Sándor.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások