NMHH: pozitívan fogadja a mesterséges intelligencia megjelenését a magyar fiatalok többsége
A mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák gyökeresen változtatják meg a mindennapjainkat. Mivel a gyerekek életének is szerves részévé váltak ezek a megoldások, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 őszén kutatást indított annak feltérképezésére, hogy miként viszonyulnak a 13-16 évesek a mesterséges intelligenciához - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység; a fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia.
Az NMHH 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13-16 évesek a mesterségesintelligencia-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.
A kérdőívet összesen 1197-en töltötték ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt. A legtöbb válaszadó a 13 évesek közül került ki, ők a minta 36,8 százalékát adták, túlnyomó többségük nem a fővárosban él - írták.
A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle, a felmérésben résztvevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5 százalék) legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot.
Kiemelendőnek nevezték, hogy a gyerekek 71,3 százaléka iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét. A mesterséges intelligenciát a kutatásban résztvevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek közel felével (50,6 százalék) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi.
Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.
Érdekes jelenségnek nevezték, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében (29,6 százalék), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6 százalék) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
A kutatás elérhető a https://nmhh.hu/cikk/252083/A_mesterseges_intelligencia_hasznalatanak_jellemzoi_a_1316_eves_korosztaly_koreben linken.
A https://youtu.be/h8qP_yn-S8c linken elérhető videóban pedig Fóris Alexandra, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a kutatás eredményeiről - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
A közlemény szerint az okoseszközök használata a mai gyerekeknek már mindennapi rutintevékenység; a fiatalok könnyedén tájékozódnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják az olyan újításokat, mint a mesterséges intelligencia.Az NMHH 2024 őszén lefolytatott, több mint ezer fiatal bevonásával készült kutatásában azt vizsgálta, hogy miként gondolkodnak a 13-16 évesek a mesterségesintelligencia-alapú eszközökről és az ezek által generált tartalmakról.
A kérdőívet összesen 1197-en töltötték ki, a kutatás a nemi arányokat tekintve közel kiegyenlített volt.
A válaszokból kiderült, hogy bár van bennük bizonytalanság az MI-vel kapcsolatban, mégis inkább kíváncsiak, mintsem félnek vagy tartanak tőle, a felmérésben résztvevők 98 százaléka hallott már a mesterséges intelligenciáról, több mint háromnegyedük (76,5 százalék) legalább egyszer kipróbált már valamilyen MI-alapú programot.
Kiemelendőnek nevezték, hogy a gyerekek 71,3 százaléka iskolai feladat megoldásához is alkalmazta az ilyen típusú eszközök valamelyikét. A mesterséges intelligenciát a kutatásban résztvevők nagy része az emberiség számára hasznos dolognak tartotta, a megkérdezettek közel felével (50,6 százalék) pedig már előfordult, hogy valódinak hitt egy MI által generált tartalmat, amelyről később kiderült, hogy mégsem volt valódi.
Ezt támasztják alá a felmérés tapasztalatai is: a gyerekek nagy arányban nem ismerték fel az MI által létrehozott, nem valós tartalmakat, míg a személyes beszélgetések során kiderült, azt gondolják magukról, hogy a legtöbb esetben felismerik ezeket.
Érdekes jelenségnek nevezték, hogy míg nemzetközi viszonylatban a hasonló kérdőívek kitöltői általában a mesterséges intelligencia biztonsági kockázatait jelölik meg elsődleges veszélyforrásként, a hazai válaszadók inkább a munkahelyek elveszítésének a lehetőségében (29,6 százalék), illetve az emberi kapcsolatok megszűnésében (23,6 százalék) látták a mesterséges intelligencia legnagyobb hátrányát.
A kutatás elérhető a https://nmhh.hu/cikk/252083/A_mesterseges_intelligencia_hasznalatanak_jellemzoi_a_1316_eves_korosztaly_koreben linken.
A https://youtu.be/h8qP_yn-S8c linken elérhető videóban pedig Fóris Alexandra, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a kutatás eredményeiről - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások